Töltőtoll

Személy szerint velem sokszor előfordult már, hogy egy történet írása előtt órákat eltöltöttem azzal, hogy nevet adjak az egyes karaktereknek. Nevetséges helyzet, de ilyenkor tényleg az van, hogy az ember guglizik össze-vissza, amíg egyszer csak nem talál egy olyan kereszt- és vezetéknevet, amely passzol a karakterhez. (Hozzá kell tennem, én általában angol neveket használok, így különösen nehéz jól csengő és találó nevet találnom.)

Ilyen esetben jönnek jól a címben jelzett véletlennév generáló site-ok, mint pl. ez, ez vagy ez. Ezek egyszerűen annyit csinálnak, hogy egy publikusan hozzáférhető név adatbázisból véletlenszerű kereszt- és vezetéknév-párosításokat hoznak létre. Nekem igazán egyik sem vált be (volt, amelyiknek a felülete nem tetszett, mások egyszerűen használhatlan neveket dobtak ki), úgyhogy vettem a fáradságot, és összedobtam a saját random name generator alkalmazásomat.

Az oldal az USA népszámlálási adatait felhasználva alakít ki véletlenszerű amerikai neveket, a felhasználó által megadott paraméterek (pl. név gyakorisága) alapján. Kiegészítettem még egy first name és last name listával, hátha valaki az ABC-be rendezett listából könnyebben tud választani.

URL: http://random-name-generator.info

Aki már valaha írt egy mondatnál hosszabb szöveget önszántából (vagy akár nem önszántából, ez most mindegy is), az tudja, hogy a legnehezebb mindig elkezdeni. És nem feltétlenül kell itt most magas szintű irodalmi művekre gondolni: sokszor nehéz rászánni magunkat akár csak egy e-mail megírására is. Az egyik legjobb "mindent tudó" blog, a Lifehack (amely egyébként rengeteg, írással kapcsolatos cikket is közöl, így reményeim szerint sok jövőbeli blogbejegyzés ihletője) körüljárta kicsit ezt a témát.
Mit tegyünk tehát, ha már az első lépésnél elakadtunk?

Vonnegut után most George Orwell íróknak szánt jótanácsai következnek, amelyeket az 1946-ban írt Politics and the English Language című esszéjében foglalt össze öt pontban:

1. Sose használj olyan metaforát, hasonlatot, vagy más költői képet, amelyet nyomtatásban szoktál látni!
2. Sose használj hosszú szavakat ott, ahol a rövid is megteszi!
3. Ha egy szót ki lehet húzni, húzd is ki!
4. Soha ne használj szenvedő szerkezetet, ha mást is használhatsz!
5. Soha ne használj idegen szavakat, tudományos kifejezéseket vagy zsargont, ha az adott dologra létezik közismert angol szó is!

És hogy az öt pontnak még nagyobb foganata legyen, kiegészítette mindezt egy csattanós hatodik szabállyal:
Inkább szegd meg valamennyi fenti szabályt, mint hogy valami sületlenséget írj le.

Nyitásként álljon itt Kurt Vonnegut 8 alapszabálya a regényírásról (nem csak regény írásakor tanácsos figyelembe venni):

1. Vadidegenek idejét ne pazaroljuk
2. Legyen legalább egy olyan karaktered, akiért az olvasó szoríthat!
3. Minden karakternek akarnia kell valamit, még ha az a valami csak egy pohár víz is.
4. Minden mondatnak célja kell, hogy legyen: vagy karaktert építsen, vagy a cselekmnyt mozdítsa elő
5. A történet eleje minél közelebb legyen a végéhez
6. Legyünk szadisták. Bármilyen kedvesek és ártatlanok is főhőseink, történjenek szörnyűségek velük - az olvasó csak így ismerheti meg őket igazán
7. Úgy írjunk, hogy egy embernek tetsszen az írásunk. Ha kitárjuk az ablakot, és az egész világot át akarjuk ölelni, a történetünk tüdőgyulladást kap
8. Minél előbb avassuk be az olvasót a részletekbe. Felejtsük el az izgalmakat. Az olvasónak annyira tisztában kell lennie azzal, hogy mi, holés miért történik, hogy maga is befejezhesse a történetet, ha az utolsó oldalakat megrágnák a csótányok.